common borders

Az EFP 2014. évi programja

| 2014-01-20

A 2013. novemberében elfogadott EFP program fordítása

Ez a Te Európád!

Mi, európaiak egyedülálló kihívásoknak nézünk elébe. Csak néhány példa: magas munkanélküliség, a nacionalista mozgalmak elterjedése, a jóléti állam leépülése, a gazdasági válság, az éghajlatváltozás, az Európával határos ingataggá vált térségek és a kontinens méretű világhatalmak felemelkedése.

Mostanra világossá vált, hogy országaink külön-külön nem tudnak választ adni a jelen évszázad problémáira. Ugyanakkor az euró-övezeti válság rámutatott arra, hogy napjaink Európai Uniója sincs felkészülve arra, hogy ezeket a kihívásokat kezelje. Más szóval elveszítjük az irányítást a jövőnk felett. Ezen okok miatt óriási szükség van arra, hogy az európai integrációs folyamatot továbbvigyük. Ezt a lépést azonban csak akkor lehetséges megtenni, ha „mi”, európai állampolgárok közösen akarjuk a további integrációt. Az Európában kiteljesedő demokrácia az, ami kiszámítható jövőképet jelent az állampolgárok számára.

Nekünk, európaiaknak válaszolnunk kell azokra az alapvető kérdésekre, hogy mi az, amiben közösen osztozni akarunk és mi az, amit együtt akarunk elérni. A válaszok egy mély, Európát felölelő, politikai vita elindítását követelik meg, amelyben a tagállamok minden egyes állampolgárának részt kell vennie. Csak egy, a részvételre alapozott megközelítés alapozhatja meg az állampolgárok kötődését a közös európai gondolathoz és igazolhatja az európai szinten hozott döntéseket.

Mi, európaiak azt akarjuk elérni, hogy életminőségünk és a jövő nemzedékek életminősége központi helyet kapjon a politikai vitában. Munkavállalók és munkaadók, nyugdíjasok és diákok szorosan függnek egymástól. Közösen megvan az erőnk, hogy megoldjuk a mostani nehézségeket, hogy eljöjjön Európa „új reneszánsza”.

Mindezek fényében az Európai Föderalista Párt az alábbi politikai programmal fog részt venni a 2014-es európai parlamenti választásokon.

1. Európa: 500 millió állampolgár, erős demokrácia

Az európai projekt békét és felvirágzást biztosított Európa számára az elmúlt 60 évben. Azonban az állampolgárokrészvételét túl gyakran hagyták figyelmen kívül ebben a folyamatban.

A válság azonnali megoldásában kudarcot valló kormányok vezetői az Európai Tanácsban olyan, az összes európait befolyásoló döntéseket hoztak meg, amelyekért nem az európai állampolgárok összessége, hanem a nemzeti választókerületeik felé viselték a felelősséget.

1.1. Közös értékeink

Fő célunk egy hiteles európai demokrácia megteremtése. Olyan demokráciát akarunk, amelyben az állampolgárok képesek döntést hozni saját jövőjükről. Olyan demokráciát, amely megvédi állampolgárait és új lehetőségeket biztosít az európaiak jövő nemzedékeinek.

E nemzetek feletti demokrácia letéteményesei az európai állampolgárok. Ez a felhatalmazás azokra a területekre kell, hogy kiterjedjen, amelyek az összes európai állampolgár számára biztosítják a társadalmi igazságosságot, az életminőséget és a biztonságot. Ennek a felhatalmazásnak átláthatónak kell lennie, ami csak az állampolgárok bevonásával képzelhető el, valamint szilárd elveken és szilárd közfinanszírozáson kell, hogy alapuljon.

Mindenkor biztosítani kell a nyelvi, vallási, kulturális és az önazonosság sokszínűségét. Ez a sokszínűség hozzájárul kontinensünk gazdagságához és megmutatja az egyéni kifejezés szabadságát. Ennek a sokszínűségnek a tiszteletben tatásával kell egyesítenünk Európa állampolgárait közös céljaink eléréséért.

1.2. Az emberekért felelős Európa

Az európai állampolgárok fele nem gondolja, hogy az európai választásokon sok múlna. Ezért azt javasoljuk, hogy jöjjön létre egy olyan európai kormány, amelyet egy demokratikusan megválasztott elnök vezet, és amely egy kétkamarás Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel. Az egyik kamara az európai állampolgárokat, a másik a tagállamokat képviselje. Az Európai parlamentnek legyen joga törvényalkotásra!

Az állampolgárokat meg kell hallgatni, ezért az európai polgári kezdeményezés intézményét meg kell erősíteni. Jelenleg a kezdeményezés útján egymillió európai állampolgár felkérheti a Bizottságot, hogy törvényjavaslatot terjesszen elő. Javaslatunk, hogy ha több mint egy millió európai támogat egy kezdeményezést, akkor az Európai Parlamentnek kötelező legyen szavaznia a javaslatról.

1.3. Európai alkotmányt: közösen, az emberekért!

Hisszük, hogy a jelenlegi európai szerződések túl bonyolultak, és átláthatatlanok nekünk, állampolgároknak. Ezért egy olyan európai alkotmányt kívánunk megalkotni, amelyik egyszerű és követhető.

Az alkotmánynak rögzítenie kell az állampolgárok alapvető jogait, a felelős és átlátható intézmények rendszerét, valamint a szövetségi kormányzat, a tagállamok és a helyi önkormányzatok jogköreit és feladatait.

Az európai állampolgárok alapvető jogait bele kell foglalni az alkotmányba, aminek kiindulópontja lehet egy már elfogadott dokumentum: az Európai Unió Alapjogi Chartája.

Hisszük, hogy a helyi, a regionális, a nemzeti és az európai szintek közötti hatalommegosztás a szubszidiaritás elvét kell, hogy kövesse. Ezért fontos, hogy a felelősségi jogkörök az állampolgárokhoz legközelebb álló, és az adott célnak leghatékonyabban megfelelő intézményi szinten legyenek.

A társadalmi igazságosság, a magasabb életminőség és az európai állampolgároknak garantált biztonság növelése európai szintű együttműködést és koordinációt követel meg olyan területeken, mint a szociális ügyek, a felsőoktatás, a védelmi és külpolitika, a bevándorlás, a menekültügy, az energiaellátás és a környezetvédelem. A jelen politikai program javaslatokat tesz ezeken a területeken.

1.4. Hogyan induljunk a föderatív Európa irányába?

Minden tagállam polgárának joga van arra, hogy kifejtse véleményét arról, hogy országa része legyen-e az európai föderációnak, vagy egy kormányok közötti együttműködés lazább formájának, ami nagy részben a tagállamok közötti szabad kereskedelem elvén alapul.

Ebbe az alkotmányozási folyamatba be kell vonni az európai állampolgárokat. Az alkotmány szövegét egy minden tagországban azonos időben megtartott európai népszavazásnak, vagy egy hasonló törvényalkotási folyamatnak kell megerősítenie.

Az új föderatív alkotmányt csak azokban az országokban kellene elfogadni, ahol a népesség többsége igennel szavazott, vagy legalább mindegyik, szavazásra jogosult európai egyharmada igennel voksolt. Azok az országok nem lennének részesei a föderációnak, ahol az állampolgárok nemmel szavaztak, viszont lehetőséget kapnának a csatlakozásra egy későbbi időpontban. Május 9. hivatalos munkaszüneti nap legyen Európában!

1.5. Föderáció, ahogy mi értjük

Az Európai Föderalista Párt az európai országok föderációját támogatja abból a célból, hogy az európai állampolgároknak – a szubszidiaritás és egy jobb kormányzás elvének megfelelően – nagyobb hatalmat adjon, függetlenül etnikai és kulturális hovatartozásuktól. Ebben a tekintetben az Európai Föderalista Párt egyetért azzal a megközelítéssel, hogy bizonyos szakpolitikákat jobban lehet európai szinten építeni, míg másokat jobban végre lehet hajtani regionális, nemzeti vagy helyi szinten.

Az Európai Föderalista Párt nem támogat olyan követeléseket, amelyek tisztán nacionalista vagy etnikai elvekre épülnek.

2. Dinamikus európai gazdaságot, több és jobb munkalehetőséget!

Számos vállalkozás került nehéz helyzetbe vagy omlott össze a válság következtében. Mindennek az egyik következménye az, hogy sok ember vesztette el a munkáját Európában. Néhány ország ugyanakkor azzal küzd, hogy a szabad álláslehetőségeket betöltse. Ezért azt javasoljuk, hogy a külföldön munkát keresőkre vagy vállalkozókra vonatkozó korlátozásokat oldják fel. Céljaink között szerepel, hogy arra motiváljuk az embereket, hogy használják ki a lehetőségeket Európa-szerte. Ezzel párhuzamosan fenntartjuk és szélesíteni kívánjuk az európai jóléti rendszert és ösztönözzük a gazdasági növekedést.

A sebezhető európai állampolgárok; idősek és fiatalok azok, akiket a legkeményebben sújtott a válság, és ezzel együtt minden európai előnyökhöz jutna ezekkel a reformokkal.

2.1. Európa, ahol könnyű munkát kapni

A szakmai végzettségek elismerését Európa-szerte tovább kell egyszerűsíteni és fel kell gyorsítani (lásd még az 5. fejezetet). Ezt célozza egy társadalmi mobilitási alap felállítása, amely Európa-szerte segíti az embereket a lehetőségek felkutatásában, egyben csökkenti az áttelepülés költségeit.

Európa egy öregedő kontinens. Ezért döntő fontosságú annak biztosítása, hogy a fiatalabb és az idősebb emberek együtt tudjanak dolgozni és ne versengjenek egymással a munkaerőpiacon. Ezért szükségünk van arra, hogy megteremtsük a fiatalok és az idősebbek közötti generációs együttműködés kereteit. Ez az együttműködés hozzájárul a tudástranszferhez és a fiatalok személyes fejlődéséhez. Támogatjuk továbbá az európai nyugdíj, egészségbiztosítás és alapjövedelem bevezetését.

Végezetül támogatjuk az Európai Munkaügyi Ügynökség felállítását, amelynek feladata a munkahelyi kereslet és kínálat közötti, Európa-szerte mutatkozó szakadék áthidalása, valamint előmozdíthatja az európai szociális rendszerek közötti jobb koordinációt. Ez szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk a szociális és a nyugdíjakkal kapcsolatos jogok átruházhatóságát azon állampolgárok számára, akik életük során Európában élnek és dolgoznak.

2.2. Európa, ahol könnyű vállalkozni és ahol különleges figyelmet szentelnek a kis és közepes vállalkozásoknak (KKV)

Európában a vállalkozások alapítására, adóztatására, a működési engedélyek kiadására és a foglalkoztatásra vonatkozó előírásokat is egyszerűsíteni szükséges azért, hogy mind a tagállamokból, mind az Európán kívülről érkező beruházásokat előmozdítsuk. Az egyszerűsítés szükséges azért is, hogy a KKV-k haszonélvezői legyenek a belső piacból származó előnyöknek.

A KKV-k teszik ki az európai vállalkozások döntő többségét és a magánszektorban a legtöbb munkahelyet ők hozzák létre. Azonban nehéz időket élnek meg a beruházásaik finanszírozásában nem csak azért, mert a bankszektor nem hatékony. Ezért támogatjuk az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank azon kezdeményezéseit, amelyek segítik a helyi gazdasághoz jelentősen hozzájáruló a KKV-k hitelpiachoz való hozzáférését.

Az európai vállalkozások között több együttműködési platformot kell kialakítani Európa-szerte azért, hogy segítsék a KKV-kat abban, hogy elérjék a szükséges kritikus tömeget a kutatásokba és fejlesztésekbe történő befektetés, valamint a globális piaci verseny tekintetében.

2.3. Ambiciózus jövőkép az európai iparért

Az európai közérdek és a vállalatok érdeke nem mindig esik egybe, és a gazdasági válság még inkább rámutatott az egyes európai országok gyengeségire, amikor összeütközésbe kerültek a nagy multinacionális vállalatok kulcsfontosságú döntéseivel. Európának egy világos képet kell adnia arról, hogy melyek közös gazdaságunk és jövőnk stratégiai szektorai, és – amennyiben szükséges –ambiciózus iparpolitikán keresztül kell támogatni azok fejlesztését. Az iparpolitikának nem szabad akadályoznia a piac működését, de foglalkoznia kell a piac hibáival. Például azon szektorokra kellene összpontosítania, amelyek, mind a küszöbön álló beruházások mérete, mind a várható kockázatok vonatkozásában túl magasak a magánvállalatok számára ahhoz, hogy megtegyék az első lépéseket. Ezek a szektorok többek között magukba foglalják az energiaszektort, a világűrrel kapcsolatos iparágat és a közlekedési szektort.

Egy olyan évszázadban, amikor a méret elsődleges szempont, néhány stratégiai iparágban lehetővé kell tenni az európai vállalatok számára, hogy egy nagyobb „európai ipari együttműködés” formában működve erősödjenek meg azért, hogy megállják a helyüket a globális piacon, más kontinensek nagyvállalataival szemben. Ennek természetesen nem szabad kedvezőtlenül befolyásolnia az árakat az európai fogyasztók számára. Végezetül: különösen nagy figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre, az oktatásra és az új technológiákra. Olyan új ipari forradalom kezdődhet el, amely jólétünket biztosítja.

Egyúttal a jövőbeni európai kormánynak döntenie kell arról, hogy tulajdonos-váltáskor, mely iparágakat kellene védelmeznie a nem európai befektetőktől.

2.4. Európa, a kereskedő hatalom

Európa fontos kereskedelmi hatalom, egyben a világ legnagyobb piaca. Az európai piacra belépő külföldi vállalatok számára ez nagyon kifizetődő és az európai állampolgároknak is előnyös lehet, akik hasonló termékekhez alacsonyabb áron jutnak. Az európai vállalatok számára a nagyobb verseny fokozhatja az innovációt, de az árrést is csökkentheti. Ugyanakkor a nagyobb verseny történetesen a munkanélküliséget is növeli amiatt, hogy a termelési költségek magasak. Ebből következik, hogy a harmadik országok felé történő kereskedelem felszabadítása önmagában véve se nem jó, se nem rossz, a kérdést ágazatonként kell megvizsgálni.  Ami különbséget tesz ebben: az európai vállalatok komparatív erősségei és gyengeségei, valamint az előírások, amelyek keretében a termelés és a fogyasztás zajlik. Az európai szellemi tulajdonjogokat és a biztonsági előírásokat minden félnek tiszteletben kell tartani, valamint a megfelelő munkakörülményeket biztosítani kell a termelő országokban.

Ebben a megközelítésben a harmadik országokkal fennálló kereskedelmi megállapodásokon keresztül érvényesíteni kell az emberi jogok tiszteletben tartását és a társadalmi igazságosságot.

2.5. A belső piac: egy befejezetlen vállalkozás

A közös piac kulcsfontosságú a gazdaság fejlődéséhez és a munkahely-teremtéshez Európában. Azonban még távolról sem beszélhetünk arról, hogy létezik közös piac. Ezért egy valódi európai piacot akarunk teremteni, ahol a vállalkozások szabadon termelnek és nyújtanak szolgáltatásokat, ideértve az áramot, a pénzügyi és egyéb szolgáltatásokat, amelyekre egységes szabályok vonatkoznak Európa-szerte. Mindennek pozitív hatásai lennének a technológiák elterjedésére, és az EU-n belüli legjobb gyakorlatokra, csökkennének az általános termelési költségek, valamint egy jobb és olcsóbb választás kínálkozna a fogyasztók számára.

3. Társadalmi igazságot biztosítsunk mindenkinek

Mindenki vágyik arra, hogy vállalkozást indítson be vagy olyan munkája legyen, ami tisztességes jövedelmet biztosít, hogy támogassa magát és családját. Ugyanakkor hiszünk egy megfelelő biztonsági hálóban, aminek akkor van jelentősége, amikor az egészség vagy a gazdasági helyzet romlása miatt gondokkal teli idők érkeznek el. Összehasonlítva a világ más részein uralkodó gyakorlattal, az európai jóléti rendszerek viszonylag sikeresek voltak abban, hogy biztosítsák az európaiak számára az erőforrások és a lehetőségek tisztességes elosztását, miközben minden személy kihasználhatja a rendelkezésére álló valamennyi lehetőséget.

3.1 Tegyük az európai szociális modellt életképessé!

A mostani válság egy mély recesszióba taszította Európát és hatalmas nyomás alá helyezte néhány ország jóléti rendszerét. A válság terhe, és a jövedelmek egyenlőtlenül kerültek elosztásra, ami sok embert – különösen a fiatalokat – fosztott meg egy tisztességes munka lehetőségétől, szegénységbe taszítva őket. A válság miatt a tagállamokban és a tagállamok között is nőnek az egyenlőtlenségek.

A mai globalizált világban az európai ügyek további koordinálására van szükségünk azért, hogy az európai szociális modellek által létrehozott jóléti vívmányokat megőrizzük. Csak a szükséges reformokkal és a jövőbeni kihívások figyelembe vételével kerülhetnek az európaiak olyan helyzetbe, hogy erős, modern és hatékony gazdaságot építsenek fel. Ezeknek az egyedi erőfeszítéseknek a támogatásával együtt kell, hogy járjanak a jól kialakított szociális közkiadások és a versenyképességet támogató befektetések.

Az Európában működő szociális rendszereinkben lévő sokszínűséget alapul véve, fenn kell tartani jóléti rendszereinket és a helyi kormányok felelősségi körét közös alapokon kell megállapítani.

Különösen három kiemelt politikai területet kell európai szinten alakítani azért, hogy fenntartsuk a közösen vállalt elveink megvalósíthatóságát egy fokozottan integrálódott Európában. Ezek a következők: minimum társadalmi és gazdasági követelmények, munkaerő-áramlás és európai szolidaritás.

3.2. Nem csak egy piac: minimum-feltételek a társadalmi igazságosságért

A mélyülő európai integráció növelte minden állampolgár jólétét, de azokra a nagy társadalmi különbségekre is rávilágított, amelyek kelet és nyugat, dél és észak közötti fennállnak. Egy olyan Unióban, ahol a munkavállalók szabadon mozoghatnak, mindez szociális dömpinghez és egyenlőtlen küzdelemhez vezethet, különösen, ha a tagállamok közötti verseny még jobban kiéleződik.

Ezért reformok szükségesek azért, hogy megfogalmazzuk a társadalmi minimum-követelményeket, így a helyi megélhetési költségekhez kötött minimálbért és az összes európai dolgozót megillető, tisztességes munkakörülményeket. Az ezek megvalósítását szolgáló intézkedéseket Európa társadalmi dimenziójának egy központi részévé kell tenni.

3.3. Együtt a jóban és rosszban

A válság idején láttuk, hogy az Európai Unió tétlenkedett a munkanélküliség kezelésében: (i) nem volt akkora költségvetése, hogy biztosítani tudta volna a társadalmi igazságosságot, (ii) nem voltak meg a megfelelő jogkörei, (iii) nem volt képes megfelelő és – az intézmények tehetetlensége miatt – gyors választ adni a gazdasági megrázkódtatásokra.

A legtöbb közös valutát használó uniónak – erős tagállami és szövetségi költségvetéssel – megvan arra a képessége, hogy segítse az aránytalan makro-gazdasági nehézségekkel küzdő, speciális helyzetű régiókat a pénzügyi unióban. Ez mindenki számára előnyös, mert az összekapcsolt és független gazdaságokban is, egy ország társadalmi vagy gazdasági problémái gyorsan átterjedhetnek egy másikra éppen úgy, mint egy országban beinduló fellendülés is ösztönözheti a gazdasági növekedést a többi országban.

Valóban, ha a belső piacon szerzett nyereséget elosztják Európában, akkor a gazdasági bajokkal járó terheket is el kell osztani. A gazdasági nehézségek közepette segíteni szükséges a közösségek közötti összetartást és szolidaritást azért, hogy az életkörülmények és az európai állampolgárok számára biztosított lehetőségek között tátongó szakadék ne szélesedjen tovább. Ezért az európai régiók és az üzleti tevékenységek közötti versenyen alapuló hatékony belső piacot egy európai kiegészítő biztonsági hálóval kell kiegészíteni.

Szeretnénk ismét ráirányítani a figyelmet az olyan költségvetési témákra, amelyek elősegítik a nagyobb területi és társadalmi összetartást, csökkentik az emberek és régiók között, Európa-szerte fennálló egyenlőtlenségeket. Ennek központi szerepe van abban, hogy egy versenyképes és befogadó európai társadalom fejlődjön ki. Szeretnének egy olyan európai szintű társadalmi tervet megvalósítani, amely önműködő stabilizátorként, vagy egy európai méretű munkanélküli segélyrendszerként, vagy az alapjövedelmet biztosító rendszerként működne valamennyi európai állampolgár számára.

4. Az európaiak életminőségének javítása

A gazdasági növekedés és a társadalmi stabilitás helyreállítása az állampolgáraink számára szorosan kapcsolódik minden európai életminőségének a javulásához, ami egy fenntartható társadalom végső célja. Ezért minden európait a lehető legjobb oktatásban kell részesítenünk, tekintet nélkül a társadalmi és gazdasági helyzetére. Az új technológiákba történő beruházások, a környezetre irányuló nagyobb figyelem és a társadalmi összetartás szintén kulcsfontosságúak. Ezek a változások egy alulról-felfelé építkező munka támogatását igénylik az állampolgárok részéről, miközben ezt a folyamatot a közpolitikának támogatnia kell.

4.1. Személyiségfejlesztés oktatással

A fenntartható és sikeres társadalom szívügyének tekinti az oktatást. A holnap Európájában az oktatás minden szintje haszonélvezője kell, hogy legyen a továbbfejlesztett európai szintű együttműködésnek. Az alsó fokú közoktatásért a tagállami és helyi önkormányzati hatóságok legyenek felelősek. A diákcserék és az esetenként indított kezdeményezések további európai szintű együttműködéseket is magukba foglalhatnának.

Minden egyes Európai diáknak részesülnie kell az oktatás összehasonlítható szintjein meglévő előnyökből és egyenlő mértékben kell őket felkészíteni arra, hogy aktív, öntudatos állampolgárok legyenek, akik rendelkeznek a megfelelő készségekkel, és képesek kihasználni a globális gazdaság által kínált lehetőségeket. A személyiség-fejlesztés, és a meghatározott keretkompetenciák a kulcs ahhoz, hogy csökkentsük a társadalmi kirekesztést és növeljük a társadalmi mobilitást. Annak érdekében, hogy minden egyes állampolgár ismerje a jogait, kötelezettségeit és az Európa által nyújtott lehetőségeit, támogatni akarjuk azokat a kezdeményezéseket és kampányokat, amelyek tájékoztatják az állampolgárokat ezekről az ügyekről. Ezek a tevékenységek olyan tanfolyamokat is magukba foglalnának, ahol azt magyarázzák el, hogy az állampolgárok miként tudnak aktívan bekapcsolódni egy dinamikus demokrácia formálásába. Európának erősítenie kell továbbá az európai történelem és a környezet iránti közös megértést.

4.2. Kiválóság a kutatásban: diplomákon és tudományos csereprogramokon keresztül

Ahhoz, hogy innovatívnak és versenyképesnek maradjunk a mai világban, jobban együtt kell működnünk a felsőoktatás területén. Ennek egyik szükséges intézkedése a diplomák összehasonlíthatósága és elismerése, ami további támogatást jelentene a személyek és a munkavállalók mobilitásához Európában belüli. Továbbá létre kell hozni a speciális iparágaknak és kutatási témáknak szentelt, teljesen integrált európai szakmai intézményeket és egyetemeket, ami egy helyre összpontosítaná erőforrásainkat, megszüntetné párhuzamosságokat és növelné a kutatási hatékonyságunkat.

Végezetül, az európai és a külföldi diákoknak járó ösztöndíjak számát is növelnünk kell azért, hogy a legjobb tudósokat és kutatókat vonzzuk az európai egyetemekre.

4.3. Energiát Európának!

Az energiához történő kiszámítható és fenntartható hozzáférés és a stabil, megfizethető árak stratégiai fontosságúak az európai gazdaság számára. Az energiaellátástól való külső függőség és a tagállamok közötti függőség miatt az Európai Uniónak közös – az energia- és az erőforrás-politikára vonatkozó – álláspontot kell kialakítania.

Ez magába foglalja az energia összetételét európai szinten és az EU – határokon átnyúló hálózatait és az intelligens hálózatokat finanszírozó – energia-piacának kiteljesedését. Ezért az áram Európán keresztül sokkal költséghatékonyabb módon érthetné el a háztartásokat és a vállalatokat, aminek az állampolgárok egyértelmű haszonélvezői lennének.

Az innováció létfontosságú egy költséghatékony, megújuló energiaszektor megteremtésében, amely egy valóban fenntartható gazdaság alapjául szolgál az állampolgáraink számára. Amellett, hogy figyelembe vesszük az energiapiac fejlődését, Európának vezető szerephez kell jutnia az alacsony széntartalmú technológiák fejlesztése és beállítása terén. Ez az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó új, belső szabványokról történő megállapodást és a kötelező kibocsátás-csökkentés ambiciózus céljait is magába foglalja.

Ezen túlmenően a nyersanyag-ellátás biztosításáról szóló közös megközelítésre is szükség van azért, hogy csúcstechnológiájú termékeket (a mobil telefonoktól a műholdakig) fejlesszünk; és el kell utasítani az egymástól elszigetelt, pazarló és életképtelen nemzeti kezdeményezéseket.

4.4. Közös környezetünk védelme

A környezet a közjó egyfajta megosztása. A megújuló energiaszektor jobb környezetvédelmet eredményez és választ ad az európaiak aggodalmaira. A környezetvédelmi problémákat gyakran a helyi körülményekkel hozzák összefüggésbe: a városok és az városi területek napi szinten szembesülnek a levegő-, vízszennyezés és a hulladékgazdálkodás problémáival. Ezeknek a problémáknak a kezelésekor egy jobban célzott együttműködést kívánunk kiteljesíteni az európai és a helyi szintek között; továbbá támogatjuk az ilyen tárgyú legjobb gyakorlatok tapasztalatcseréjét Európában.

5. Biztonságosabb Európát egy biztonságosabb világban

Nem lehet Európastabil és virágzó egy olyan regionális és globális környezetben, amely feszültséggel teli és növekvő bizonytalansággal jellemezhető. Az elmúlt időszak világosan megmutatta, hogy Európa befolyása a globális színtéren gyengül, ami annak tudható be, hogy képtelenek vagyunk közös hangon megszólalni. Konfliktusok vannak a közvetlen közelünkben, mint például Líbiában, Szíriában vagy éppenséggel az állandósult konfliktus a Közel-Keleten. Kereskedelmi összetűzéseink vannak Kínával és olyan globális kihívásokkal szembesülünk, mint az éghajlatváltozás, a globális pénzügyi válság, az adócsalás és a pénzügyi piacok szabályozása. Ezek a problémák sok európainak okoznak gondot.

Az európai integráció egy része a jogrendre és nem a hatalom rendjére alapul, és az emberek és nem az országok egyesítésén nyugszik.

Ezekről a célokról történő lemondás az EU alapvető értékeit kérdőjelezné meg. Ezért hisszük, hogy Európának olyan hozzájárulást kell tennie, amelyre a tagállamok külön-külön illetve a globális szereplők képtelenek lennének.

5.1. Egyértelmű külpolitikát Európának!

Az európai kül- és védelmi politikának az erőszakmentesség, az integritás és az átláthatóság elvén kell alapulnia, fenntartva a nemzetközi jogot és egyezményeit, hűnek kell maradnia a demokratikus normákhoz, az ENSZ Fejlesztési Céljaihoz (Millennium Fejlesztési Célok) és az emberi jogok védelméhez.

A kül-, a biztonság- és a védelempolitika iránti felelősség európai szinten kell, hogy maradjon. Egy – a már létező Európai Külügyi Szolgálatára épülő – teljes mértékben egységesített diplomáciai testület felállítása szükséges annak érdekében, hogy a nemzetközi színtéren, közös hangon lehessen szólni, valamint azért, hogy csökkentsük a párhuzamosságokat a katonai költségvetésekben. Ennek a megközelítésnek rugalmasnak kell lennie és épülnie kell a tagállamok történelmi tapasztalataira.

Azért, hogy az együttműködési képességet növeljük és a költségek párhuzamosságát csökkentsük, Európa védelmi politikájának egy közös hadseregen és egy központi parancsnokságon kell alapulnia. Európának központi szerepet kell játszania a NATO szövetségén belül. A védelem területén a kutatás és a fejlesztés maradjon megosztott Európában, valamint további együttműködést kell azért, hogy a közös hadsereg felállítását szolgáló közös közbeszerzési folyamatok költségeinek elszabadulását megakadályozzuk. Mindez egy közös katonai hírszerző alakulat felállítását és egy sokkal jelentősebb, általános hírszerzési együttműködést is jelenti.

Erős Európát akarunk egy olyan, többoldalú kapcsolatokkal átszőtt világban, amely erős nemzetközi szervezeteken (mint az ENSZ) és a nemzetközi jog szilárd talaján nyugszik. Ennek fényében azt is szorgalmazzuk, hogy az európai érdekeket védelmező közös Európa helyet kapjon a nemzetközi intézményekben, így az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a Nemzetközi Valuta Alapban és a Világbankban.

5.2. Európai migrációs és menekültügyi politikát!

A szomszédos harmadik országokban meglévő politikai feszültségek éppúgy, mint a népesedési és gazdasági kihívások azt sürgetik számunkra, hogy újragondoljuk a migrációs ás menekültügyi politikánkat. Az arab tavasz eredménye az lett, hogy emberek ezrei keresnek menedéket Európában. Jelenleg ennek az elvándorló népesség befogadásának a terhei elsősorban a mediterrán országok vállán nyugszik. Hisszük, hogy ez az ügy egész Európának a felelőssége. Manapság, a különböző Európai országokon belüli migrációra vonatkozó, nem koordinált megközelítés nem teszi lehető, hogy teljes mértékben haszonélvezői legyünk annak a hozzájárulásnak, amelyet az elvándorló népességek számára nyújthatna Európa.

Meg kell alkotni a közös külső határellenőrzés felelősségi rendszerét (amit egy szövetségi határőrség biztosítana) és a bevándorlási szabályokat közös jogalkotásban kell harmonizálni. Addig is biztosítani kell a fennálló a jogszabályok szigorú és hatékony betartását.

Ugyanakkor Európának nyitottnak kell lennie azok számára, akik egy jobb jövő reményében jönnek Európába, és akik hajlandóak hozzájárulni a földrész jobbá tételéhez. Emlékeznünk kell arra, hogy a hozzánk érkezők emberi erőforrást jelentenek Európa számára nem utolsósorban azért, mert gyakran olyan szektorokban vállalnak munkát, amelyek helyben nem népszerűek, viszont hozzájárulnak a jóléti rendszereink fenntartásához.

A gazdasági migránsok számának megállapításakor gyakorlati megközelítést kell alkalmazni, hogy Európa képes legyen őket befogadni és számukra tisztességes életkörülményeket legyen képes biztosítani. Az európai jogi és politikai rendszer elfogadása egy előfeltétel ahhoz, hogy harmóniában tudjunk együtt élni, amely olyan nagy fontossággal bír, mint az első fejezetben leírt alapelvek és értékek tisztelete. Természetesen – eltérően a gazdasági migránsoktól – azokat, akik a háború elől jönnek menedéket keresni Európába, humánus módon és közös menekültügyi politika alapján kell befogadni; integrációjukat, esetleges hazatérésüket vagy egy biztonságos harmadik országba való letelepedésüket támogatni, és ennek költségeit a tagállamok között meg kell osztani.

Azt is gondoljuk, hogy a migrációs politika nem csak passzív megközelítést igényel. Benne elsőbbséget kell, hogy élvezzen a szomszédos országok fejlődésének és megszilárdításának támogatása, különösen a mediterrán és a keleti szomszédok esetében. További kiemelt ügy, hogy javítsuk azoknak az országoknak az életkörülményeit és demokratikus intézményeit, ahonnan a migránsok érkeznek.

5.3. Jobb koordinációt a szervezett bűnözés elleni harchoz!

A bűnszervezetek nem állnak meg az európai határoknál és szabadon működhetnek Európában. Ebből következik, hogy a tagállami rendőrségeink között további együttműködésre, és szövetségi szintű nyomozóhatóságra van szükség. A tagállami együttműködés magába foglalja a hatékonyabb információcserét és a jobb képzést is. Továbbá az európai főügyész és a büntető bíróságok támogatásával a szövetségi rendőrség foglalkozhatna az egész Európát érintő bűnözéssel pl. terrorizmus, szervezett bűnözés, ember-kereskedelem és adóelkerülés.

6. Szilárd közfinanszírozás a válságkezelés alatt? Igen. Mi tudjuk.

A válság okai sokrétűek és túlmutatnak a túlzott mértékű államadósság felhalmozódásán. A bankok kockázatos befektetései, magánadósságok, tehetetlen kormányok, a versenyképesség általános hiánya és a pénzügyi szektornak a recessziótól támadt pánikhangulata azok, amikkel jelenleg szembesülnünk. A válság kezdete óta eltelt öt évben a munkanélküliség számai rekordmagasságban vannak és a gazdasági mélyrepülés folytatódik. Világos, hogy a nemzeti és azeurópai vezetők, valamint az intézmények kudarcot vallottak azon feladatukban, hogy a válságot kezeljék. Ezért egy –demokratikusan kiszámítható és hatékony döntéshozatalon nyugvó – új megközelítés szükséges. Azonban senki ne higgye azt, hogy az egyes országok saját maguktól megerősödve tudnak kilábalni a válságból.

A szövetségi európai kormánynak képesnek kell végrehajtania egy sor széleskörű intézkedést, amelyek ösztönözik a gazdasági növekedést, valamint egy virágzó és szilárd Európát biztosítanak az állampolgárok számára.

Ezek az intézkedések magukba foglalják a belső piac továbbfejlesztését, a kis- és közepes vállalatok támogatási rendszereit, az euró-kötvények létrehozását, a bankuniót és az Európai Központi Bank megbízatásának az elfogadását és a saját bevételen alapuló, jelentős nagyságú európai költségvetés megalkotását.

6.1. Több értéket a pénznek: valódi európai költségvetést és alacsonyabb adókat!

Ahhoz, hogy elérjük közös céljainkat, Európának saját erőforrásokat kell létrehoznia, mialatt az összes európai állampolgár általános adóterhelését csökkenti. Fontolóra kell venni egy – az Európai Parlament által jóváhagyott és az EU-ban jelenleg is vita alatt álló – pénzügyi tranzakciós adó, valamint környezetvédelmi illetékek bevezetését is.

Ahogy már rámutattunk: szövetségi szinten kell támogatni azokat a speciális kezdeményezéseket, amelyek az európai integrációt mélyítik. Ezek többek között a munkaerő mobilitása, a kutatás és diákcserék. Továbbá fel kell állítani egy európai társadalombiztosítási rendszert is azért, hogy kiegészítsük a tőke és a munkaerő szabad áramlását a belső piacon, valamint azért is, hogy véget vessünk a „szociális dömpingnek”. Az európai előírások megerősítése általános javulást jelent és nem eredményezi az állampolgárok jogainak csorbítását.

Ezt a költségvetést semmilyen módon sem szabad a tagállami hozzájárulásokból finanszírozni. Inkább a tagállami adófajtákat kell olyan európai adókkal felváltani, mint egy európai általános forgalmi adó vagy az Európában működő nagyvállalati együttműködések európai adója.

Egy, a vállalati adót, a fogyasztási és jövedelemadót lefedő közös szövetségi adórendszer csökkentené az adóelkerülést és a tagállamok közötti adóversenyt, valamint az európai állampolgárokra háruló adóterheket. Az Európában meglévő vállalati adóztatás mértékét is harmonizálni és egyszerűsíteni kell. Az általános adóztatás csökkentésével mérsékelhető az adóelkerülés, az segíti a vállalatok mobilitását Európán belül és növeli az európai állampolgárok vásárlóerejét.

6.2. Az európai adósságállomány csökkentése és befektetés a jövőbe: az euró-kötvény

A jelenlegi államadósság problémája egy megosztott európai felelősség. Mindegyik magas jövedelmű adósra jut egy alacsony jövedelmű adós, ami az előbbi számára kedvezőbb feltételeket teremt az utóbbi kárára. Néhány európai ország megtapasztalta, hogy a piacon eluralkodó pánik és kisebb részt a gazdasági alapfeltételek fenntarthatatlan kamatlábakhoz vezettek. Ennek a problémának a megoldására hivatott, megszorításokra és reformokra épülő stratégia visszafelé sült el. Az adósságszintek magasabbak, mint valaha. Ezért támogatjuk az euró-kötvények rövid távú használatát azért, hogy lélegzetvételhez jussanak a likviditási nyomás alatt álló gazdaságaink, ezáltal a demokratikusan támogatott, nemzeti szintű gazdasági reformokat is elősegítjük.

Egy nemzeti költségvetések feletti, demokratikus úton törvényesített felügyeletet kell létrehozni szövetségi szinten ahhoz, hogy a tagállamok ne adósodjanak el ellenőrizhetetlenül.

Ugyanakkor, az Európai Föderalista Párt támogatja, hogy euró-kötvény kibocsátását, hogy finanszírozni lehessen az európai stratégiai befektetéseket: például a stratégiai és innovatív iparágakban zajló kutatásokat, az Európát átszelő vasúti és energiahálózatokat, valamint a tudományos és technológiai beruházásokat.

6.3. Soha többé hasonló pénzügyi válságot! A bankunió létrehozása

Bankunióra van szükség azért, hogy megállítsuk az államadósság és banki eladósodás közötti, folyamatosan ismétlődő körforgást. Ennek az uniónak egy európai banki szabályozón keresztül kell biztosítania az azonos felügyeleti előírásokat az Európai Unióban. Továbbá magába kell foglalnia egy európai válságkezelő mechanizmust és egy európai banki betétbiztosítási rendszert.

Az Európai Föderalista Párt újra kívánja gondolni a bankok felépítését és külön kívánja választani egymástól a beruházási bankokat és a takarékbankokat. Erre azért van szükség, hogy el lehessen kerülni az állampolgári megtakarítások túlzott kockázatát. Végezetül: a bankoknak nem szabad „túl nagynak lenniük ahhoz, hogy elbukjanak”, mivel egy pénzügyi válság során a bankmentés költségei kizárólag az adófizetőket terhelik, miközben a nyereség a bankon belül, magántulajdonban marad. Ezt többé nem tűrik el az állampolgárok.

6.4. Az Európai Központi Bank szerepe: a növekedés támogatása és az infláció megfékezése

Az Európai Föderalista Párt hiszi, hogy az Európai Központi Bank (EKB) megbízatását ki kell terjeszteni a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást biztosítását is figyelembe vevő árstabilitásra, ahogy ez az Egyesült Államokban is történt. Annak ellenére, hogy a kamatlábak minden idők legalacsonyabb szintjén állnak, a gazdaságba vetett bizalom még nem tért vissza. A gyenge európai összevont kereslet azt jelenti, hogy az üzleti szférát nem ösztönzi semmi arra, hogy befektessen. Az EKB-nak olyan eszközökkel kell rendelkeznie, amelyek megjelennek a magánbankok politikájában. Amikor az EKB kamatot vág, akkor annak mind az állampolgárokra, mind az üzleti szférára kedvező hatással kell lennie úgy, hogy olcsóbb hitelhez tudnak jutni.

Az EKB legyen a legvégső hitelt folyósító hely és lássa el pénzzel a tagállamokat. Az EKB bocsásson ki pénzügyi kötelezvényeket (euró-kötvény), irányítsa az euró-övezet valuta- és pénzkínálatát és a kamatlábakat. Az EKB, bizonyos feltételek mellett, növelje a pénz és a közös valuta tömegét az euró-övezetben.

7. Együtt Európában. Mi, európaiak

Európa különböző egyéni önazonosságokból, kultúrákból és nyelvekből álló , amelyben az összetevők állandó kölcsönhatásban vannak egymással, és közös európai kulturális örökséget képeznek. Mindez Európa gazdagságát jeleníti meg és egyike azon okoknak, amelyek hozzájárultak sikereinkhez a történelem során. Ez egy olyan vívmány, amit fenn kell tartani. Hisszük, hogy az európaiak közös értékeken, érdekeken és célokonosztozó közösséget is teremtenek. Egy európai demokrácia csak akkor működhet, ha létezik az a közeg, ahol az emberek tájékozódhatnak és képesek egymással eszmét cserélni. Ezért erősíteni kívánjuk a közösséghez tartozás érzését és a civil társadalmi szervezeteket teljes mértékben be kívánjuk vonni a politikaformálás folyamatába.

7.1. Valódi európai állampolgárság: szavazati jogot minden választáson!

Jelenleg egy másik tagországban élő európai állampolgár csak az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon szavazhat, de nem adhatja le voksát a nemzeti országgyűlési választásokon. A szövetségi Európában minden állampolgár legyen választó és választható az összes választáson a lakhelyük szerinti tagállamban. Ez összhangban van a személyek szabad áramlásával és az európai állampolgárság céljainak az előmozdításával.

7.2. Nyelvek: állampolgárként fellépni mindenhol Európában

Egy európai állampolgárnak képesnek kell lennie arra, hogy aktív szerepet vállaljon a társadalomban, ami magába foglalja azt, hogy bárhol Európában felelősséget viseljen a kötelezettségei teljesítéséért és éljen jogaival. Annak érdekében, hogy erősítsük az európaiak közötti párbeszédet az Európai Unió különböző hivatalos nyelveinek a fenntartása és a különböző európai nyelvek – a tagállamokban történő – oktatásának elősegítése mellett arra teszünk javaslatot, hogy az angol legyen az általános közvetítő nyelv. Ez azt jelenti, hogy bizonyos hivatalos dokumentumoknak Európa-szerte nemzeti és angol nyelven is elérhetőnek kell lenniük. Például vállalkozások bejegyzése, vagy a helyi rendőrségen tett panasz aktája, vagy a helyi kórházba történő betegfelvételi lap angol nyelven is hozzáférhető legyen.

7.3. Az egymás iránti megértés kiteljesítése

Az oktatás, a kultúra és a sport területén kialakított csereprogramok és együttműködések, valamint a gyakornoki programok és az európai közszolgálati rendszerek jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy erősítsük az egymás iránti megértést, fejlesszük azokat a személyes képességeket, amelyek szükségesek az egyre inkább multikulturálissá váló környezetben történő eligazodáshoz és a munkához. Egy olyan környezetben, ahol a feltörekvő országok gyorsan zárkóznak fel, meg kell erősíteni a felsőoktatást, hogy képességeink időtállóak és versenyképesek legyenek. Hisszük, hogy a fentebb leírt csereprogramokat tovább kell fejleszteni. A csereprogramokat az amatőr és iskolai sportban is támogatni kell.

Az európai civil társadalmi szervezetek Európa-szerte egyre aktívabbak. Fontos szerepet töltenek be napjaink Európájában, és platformot biztosítanak az európai állampolgárok érdekeit érintő ügyek megvitatásához. Ezért hisszük azt, hogy hozzájárulásukat a politikaformálás és a közügyek alakításának folyamatában komolyan kell venni.

Végezetül: egy Európa-szerte fogható európai köztelevízió felállítását is támogatjuk (a ma is működő Euronews modellje alapján). Egy ilyen adó tartalmának kialakításába beleszólása lenne a folyamatban részt vevő európai állampolgárok is.

7.4. Hatékonyabban működő európai demokrácia: az európai pártokra vonatkozó szabályok és az európai lista

Nincs valódi működő demokrácia Európában európai politikai pártok nélkül. Jelenleg az Európai Föderalista Párt az egyetlen alulról építkező és Európán átívelő párt, amely képes olyan jelölteket indítani több európai országban, akik ugyanazért a politikai programért küzdenek.

Tény, hogy más pártformációk, amelyek részt vesznek az európai parlamenti választásokon gyakran a nemzeti pártok által alkotott szövetségek. Ezért sürgős ügy egy egyszerűsített jogi eljárás létrehozása az összeurópai politikai pártok nyilvántartásba vételére, ami lehetővé teszi, hogy ezek a pártok tagállami jogszabályi korlátozás nélkül tudjanak jelölteket állítani az európai parlamenti választásokon. Továbbá olyan összeurópai pártlisták megalkotását is szorgalmazzuk, amelyek lehetővé teszik, hogy azokra bármelyik európai szavazhasson, függetlenül a tartózkodási helyétől és állampolgárságától.

Elfogadták Brüsszelben, 2013. november 10-én.

EFP pártprogram 2014, pdf

Címke: , ,

Kategória: Dokumentumok

Nem lehet hozzászólni.